2014. április 27., vasárnap

La vache qui rit

Már megint 15,5 órát dolgoztam. Ennyi munka után a Nevető Tehén az ember egyetlen vigasza.

2014. április 20., vasárnap

lovely

Amikor a torok kollegam vacogva bejon a szunetrol.
-It's a lovely day. So fresh!
-Fresh? Yes, that's the word...

2014. április 15., kedd

gondolatfolyam

Bob reggelente jön, és két feketekávé mellett nálunk írja a napi Morning Pages-ét. A múltkor összetépett két lapot, ami csalás, nem?

2014. április 9., szerda

torokfájás külföldön, albérletben

amikor alkohollal gargalizálsz, mert még só vagy egyéb házi fertőtlenítőszer sincs otthon, ellenben skót whisky igen

2014. április 8., kedd

2014. április 7., hétfő

munkaidőben

Reggelente szeretem nézni az embereket. Általában csak állok az ajtónál egy széknek támaszkodva, és figyelem, ahogy elhaladnak az étterem előtt. Ilyenkor nincsenek sokan, de mindig látni a szokásos arcokat. Ott van például Ali, az afganisztáni, aki kilenc körül jön, és fölállítja a sátrát. Minden nap jön, ha esik, ha fúj, és táskákat, meg mindenféle csatlakozókat és mobilalkatrészeket árul. És ott van a másik Ali, az észak-ciprusi, aki a Fish and Chips boltban dolgozik, és legalább öt kávét megiszik délig. Cigizni jár ki, kávéspohárral a kezében, és szinte mindig a mi egyik kinti asztalunknál köt ki. Shukkal beszélget, aki a tortákat készíti, vagy valamelyik pasassal, aki a piacon dolgozik. Jimmy és John ugyan teát isznak, és Alival ellentétben időnként enni is láthatod őket. És persze ott van még Pasquale, az olasz fodrász, aki annak a zöldségpiacnak a tulaja is, ahol Jimmy és John dolgoznak, és a környék csak az olasz maffia fejeként emlegeti --- persze csak viccelődve.
Délelőtt fél tizenegy előtt Londonnak ez a központban lévő, mégis eldugott része teljesen kihalt, és ha az ember odafigyel, egy-egy pillanatra megérezheti a piacot éltető erőteljes lüktetést. Hogy hányféle nyelv, hányféle ember keverik itt nyugodt egyetértésben, nem tudom, de különösen, ha esőre áll az idő, ami azért elég gyakran megesik errefelé, olyan érzést kelt, mintha az ember egy másik, múlt századbéli, ám jelentősen békésebb világba csöppent volna. A nyelvek és kultúrák bábeli kavalkádja ez.

2014. április 6., vasárnap

Az az érdekes abban, ha az ember lánya szombaton reggel 8.30-tól éjfélig dolgozik, hogy az Oxford Street csak egy fokkal kevésbé kihalt éjfélkor, mint reggel...

2014. április 3., csütörtök

Én csak szeretnék egy olyan fájdalomcsillapítót, ami --- mit is csinál? csak csillapítja a fájdalmat. Igaz, szeretnék még kicsit vastagabb falakat a szobám közé, hogy például ne halljam, amikor a szomszédaim még hajnali egykor is Big Bang Theoryt néznek. És szeretnék napi öt óránál többet aludni. Lehet, hogy tényleg telhetetlen vagyok.

fáradtság

Oxford Street, HMV, kassza.
-Could you check something else for me, please?
-Sure. What are you looking for?
-Do you have a copy of Wim Wenders' Wings of Desire? The original title is "Der Himmel über Berlin".
-Yeees... Yeah, we might have a copy. Let me bring it to you.
[srác el, néhány perc  múlva vissza, a szőke haja lobog, kezében DVD]
-Is that what you're looking for?
-Oh, great, thanks. Was it at the...
-It was at the "End of the World" section.
-?!?!?!?!


Mire hazaértem, persze leesett, hogy ez inkább "at the end of the 'World' section" akart lenni... Remélem.
Ideje aludni.

2014. április 2., szerda

The window is starless still

Meleg van, bár persze az otthonihoz képest egész télen meleg volt, de most már tényleg tavasz-illata van a levegőnek, és már a szomszédaim is nyitott ablaknál alszanak, nem csak én. Az éjszakai égboltról viszont rettenetesen hiányoznak a csillagok, és ez akkor is így lenne, ha az ablakom nem egy tűzfalra nézne...

2014. április 1., kedd

10 éve...

... idézgetünk. Mondjátok, hogy csak elszámoltam!

hiány

A másfél nap puszta gondolata is rémisztő. Hihetetlen, hogy az ember milyen hamar hozzászokik a jóhoz.