Megérte visszamenni az egyetemre, és megérte gyalogolni-buszozni, mert így egy mini-kettősülésen préselődve SirG mellett utazhattam, aki így tűnt, tényleg örült, hogy lát. Azt mondta, vigyek neki fordítást vizsgaidőszak vége után is nyugodtan, meg mesélt Faulknerről, és beszéltünk mindenféléről. Nem akarta elhinni, hogy első éves vagyok, többek között mert "évek óta járok az órájára" (erre pirultam egy sort, és dünnyögtem Shakespeare-ről)... Tudta ki vagyok, miket vittem neki eddig, én meg csak mosolyogtam, és mosolyogtam, és az egyetemre érve valószínűleg mindenki összesúgott a hátam mögött, hogy hát ez meg mit vigyorog itt, mint a hülye (vagy Cheshire Cat)."Boriska" - nem is emlékszem, hogy hívott-e már így valaki...
:-D ( :-D ) (( :-D )) ;-D
VálaszTörlés