mi lett...

...a tavaszommal?

tanácstalanul

Nem tudom, mit írjak. Félek a keddtől. És a szerdától. Meg a csütörtöktől is. (Hogy a pénteket már meg se említsük). Csapongnak a gondolataim, nem jó irányba, odakint szép az idő, szeretem ezt a mindjártesik-fújaszél-tavaszszagvanalevegőben hangulatot. Kimennék sétálni, de nem lehet. sokat aludtam tegnap meg ma, és most filmet is néznék, meg olvasnék is - szép lenne ez a hétvége, ha nem lebegne a fejem fölött Molnár Péter kardja...

encounters

hiányzik. erről szót ne többet. 11/28 arányban állok az egyetemes középkor anyaggal, ami elég gyér. és a magyarba gyakorlatilag még bele se néztem. waffle, hogy idézzek egy kicsit. waffle a javából. (hiányzik. erről szót ne többet.)

jótanács az újévre

történelmi tanulmányaimat figyelembe véve tanácsolom minden leendő német és francia uralkodónak, hogy Itáliát egész egyszerűen tessék szépen békén hagyni, semmi jó nem sül ki abból, ha arra akartok terjeszkedni. remélem, ez mindenkinek hasznos volt.

elérhetetlen...

Igenis szeretném, hogy bocsánatot kérj. Csak hogy azt mondhassam: nincs miért...

And that is how change happens. One gesture. One person. One moment at a time.

mission impossible

Sok mindent szeretnék, általában olyan dolgokat, amiket nem szabad. Így izgalmas. Az ember mindig a lehetetlenre vágyik, nem? 

kis éji verstan

Ὦ ξεῖν’, ἀγγέλλειν Λακεδαιμονίοις ὅτι τῇδε 
κείμεθα, τοῖς κείνων ῥήμασι πειθόμενοι.

Én azért szeretem a magyar nyelvet, tényleg, és nem csak azért, mert alkalmas hexameterek írására. Persze ez sem utolsó szempont. Az angolt is szeretem, de Shakespeare blank verse-jeit nem lehet hatos jambusban fordítani, bármennyire is vonzó az ötlelt. Igaz, Dylan Thomas alliterációt sem lehet visszaadni. Szeretek játszani a nyelvvel. Elbűvölnek a lefordíthatatlan szövegek. James, Dylan, Gerald... És persze Weöres meg Karinthy. Well, ez volt tegnap éjszaka.

Kérek tíz deka sonkát és ugyanannyi szalámit.

winter's tale

a szembeszomszéd kisfiú lézerkardot kapott előmikulásra (tudtátok, hogy az USA-ban az egyik legtöbb hívővel a Jedi egyház dicsekedhet?). szeretem nézni a szembeszomszédokat sötétedés után, bár még mindig zavaró, ha lézerkardos-mesztelen kisfiúkat látok rohangálni. túl abszurd. és túl modern. tegnap északa gyönyörű pelyhekben esett a hó - minden csendes volt: nagyon hideg és nagyon puha. kinyitottam az ablakot, és sokáig bámultam a lámpafényben táncoló pelyheket. a hópelyhek táncát. kedvem támadt volna kimenni, fölsétálni a Várba, és figyelni, ahogy az egész város hófehérré válik. hajnali fél kettő volt. persze nem mentem, és ma reggelre eltűnt a puhaság.

christmas is all around

havazik!!! :)