A kávébabok hihetetlen gyorsasággal peregnek az ujjaim között. Érintésük selymes és olajos. Nézem, vagyis inkább érzem, ahogy a kávégép műanyag tárolója megtelik a sötétbarna gyöngyszemekkel. Nehéz elszakadni tőlük. A helységet betölti a kávéillat. Egy pillanatra megállok, beszívom a tömény aromát, majd egy határozott mozdulattal folteszem a tároló tetejét. Az illat emléke meg egy ideig körülöttem lebeg. Elindul a reggel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése