Különös, hogy barátom, noha végig sem hallgatott, tehát úgyszólván önmagától, nagyobb jelentőséget tulajdonított az egésznek, és ebből nem engedett, hanem kitartott véleménye mellett. Még furcsább, hogy ennek ellenére egy fontos ponton lebecsülte az ügyet, mert határozottan azt tanácsolta, utazzam el rövid időre. Soha ennél oktalanabb tanácsot nem kaptam; a dolog ugyan eléggé egyszerűnek látszik, aki közelebbről szemügyre veszi, áttekintheti, annyira azonban mégsem egyszerű, hogy elutazásom mindent vagy akár csak a legfontosabbját rendbe hozhatná. Ellenkezőleg, az utazástól inkább óvakodnom kell; ha egyáltalán követnem kell valamilyen tervet, akkor ez csak az lehet, hogy az ügyet jelenlegi, szűk, a külvilágot kizáró határai között tartom, tehát nyugton maradok ott, ahol vagyok, és semmiféle olyan nagy, feltűnő változtatásba nem bocsátkozom, amelyre az ügy ösztönözne, és ehhez hozzátartozik az is, hogy erről senkivel sem beszélek, nem mintha ez valamiféle veszedelmes titok volna, hanem éppenséggel mert kicsi, merőben személyes jellegű dolog, és mint ilyen, könnyedén vehető és veendő. Barátom észrevételei, noha semmi újat nem tanultam belőlük, nem bizonyultak teljesen feleslegesnek, mert megerősítettek eredeti véleményemben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése