Az "úristen-gépelnikell-gépelnikell-nemleszekkész" pánik akkor tetőzött, amikor du. 6. körül megláttam a kiírást fészen (hiába, fész nélkül nem teljes a világ, ez is ezt bizonyítja), és a jött az "ideelkellmenni-ideelkellmenni-nemérdekelsemmi" bűnös gondolat. Nosza, sutba (fiókba?) dobtam minden tervemet - szerencsére N-t elérem, és miután húsz perc "-nem alszom, csak pihentetem a szemem. - Ébren vagy? ÉBREN VAGY?"-szerű szempihentetés után a Déli PU felé trappoltam, még mindig volt bennem egy érzés, mi szerint nem leszek kész. (Pedig muszáj, mindjárt kezdem, becsszó!)
De olyan-olyan jó volt...!
1.) Rendezzünk jövő áprilisba Shakespeare-nek szülinapi/halálozási partit!
2.) Nekem miért nem ír senki ilyen szonetteket?!
Örülök, h elmentél és jónak találtad...de vajh..amikor "gépelnikell-gépelnikell", akkor mi a túrót keresel a fészen?!? :)))) jah, h ez a pánikbetegség ismérve :))
VálaszTörlés