Teljesen kimerültem, és persze nem olvastam el, amit kellett volna, tehát nem fekhetek le. Vagy holnap nem megyek be egy órámra sem. És ott van *******, az agyam nem készült föl rá. Mégis úgy érzem, az alvás most mindennél fontosabb: sok mindent el kell viselnem, erősnek, pihentnek kell maradnom, hogy elég bátor lehessek.
Nem tudom, honnét jutott eszembe Hoppert nézegetni, azt sem tudom, miért nem írtam eddig egy értelmes sort se (elfelejtheti az ember, hogyan kell szemináriumi dolgozatot írni?), és fogalmam sincs, hogy írok most kétszer tizenkét oldalt. De már nem számít, semmi nem számít, holnap szerda, és ha végre kész lesz az a kétszer tizenkét oldal, akkor nagyon-nagyon...
Ahogy V. ma megfogalmazta: "Szar ügy."
Jaj, Syl, hogy csináltad, hogy kitűnő voltál...?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése