2010. április 23., péntek

kusza gondolatok egy macbeth-i alakról

Sosem találtam szépnek. Mert nem hittem, hogy az.
De erős volt, energikus és határozott. Soha senkit nem ismertem, aki ennyire határozott lett volna. Minden egyes porcikája élt, mozgott, nyughatatlanul volt. Csak egyszer láttam, mikor nem volt fölfegyverkezve az irónia és a tudás különös elegyével,
fáradt volt, fáradtabb, mint én voltam akkor, és mégis - a levegő szüntelenül vibrált körülötte, úgy éreztem, bármelyik pillanatban kirobban belőle az energia. Persze sosem robbant - eddig.
Másféle szépség ez.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése